2021 március 23-28-ig Budapesten került megrendezésre a 2. tematikus ECHA virtuális konferencia. A szervezők: a Matehetsz – ezen belül elsősorban az Európai Tehetségközpont - a Debreceni Egyetemmel közösen hónapokon keresztül készültek az eseményre, amely szép nemzetközi sikereket hozott.
Az ECHA konferenciák történetéről:
1988-ban, Zürichben került megrendezésre az első ECHA (Európai Tehetségtanács) konferencia épp 33 évvel ezelőtt. Prof. Joan Freeman az akkori rendezők egyikének elmondása szerint nagyon izgultak a szervezők, hiszen valami újat szerettek volna létrehozni, elindítani egy kétévente ismétlődő tehetségről szóló európai konferencia-sorozatot, az ECHA egyik legnagyobb vállalkozását.
Magyarország és az ECHA akkoriban kiépülő kapcsolatának erősségét és komolyságát mutatta, hogy 1990-ben már az MTA Pszichológiai Intézete rendezhette az ECHA 2. konferenciáját Budapesten, a Gellért szállóban. Nagyon emlékezetes alkalom volt ez a hazai kutatók számára, hiszen a második világháború óta ez volt az első lehetőség, hogy több jeles külföldi szakembertől közvetlenül hallgathattak előadásokat a tehetséggondozás elméleti és gyakorlati témáiról. Ugyanakkor fontos eleme volta konferenciának Kelet és Nyugat Európa találkozása, közelebb kerülése is, ami akkoriban még igencsak aktuálisnak számított.
Tíz évvel később 2000-ben ismét a magyarokat, a Debreceni Egyetemet érte az a megtiszteltetés, hogy jogot kapott az ECHA 7. konferenciájának megszervezésére, a Szervező Bizottság elnöki funkciójára Balogh László, az Egyetem Bölcsészettudományi Karának akkori dékánját kérte fel az ECHA vezető testülete, a General Committee. Az akkori konferencia sikerességét mutatja, hogy közel 500 tehetséggondozó szakember látogatott hazánkba.
Professzor Csermely Péter elnöksége alatt merült fel az évekkel korábbi gondolat újra, hogy a két évente megrendezendő „nagy” konferenciák mellett minden második évben pályázni lehessen egy úgy nevezett tematikus konferencia megrendezésére, melynek a témája sokkal szűkebb, közönsége kisebb, mint a „nagy” konferenciáké. Az első ilyen pályázati lehetőséget 2016-ban írták ki. 2019-ben Dubrovnikban került megrendezésre az első tematikus konferencia a kreativitás témakörére fókuszálva.
2018 végén volt lehetőség újra pályázni ECHA tematikus konferencia megszervezésére, a pályázatot az eddigi magyarországi hagyományokra és sikerekre támaszkodva a Matehetsz dolgozói a Debreceni Egyetemmel közösen készítették el és adták be. Nem volt véletlen ez a két szereplő, hiszen addigra már a Matehetsz és a Debreceni Egyetem 10 éves szakmai együttműködési múltra tekinthetett vissza, és mindkét intézménynek komoly nemzetközi konferenciaszervezési tapasztalatai voltak. A Matehetsz részéről a csapatot Fuszek Csilla, a Debreceni Egyetem csapatát Dr. Fodor Szilvia vezette. A tematikus konferencia rendezési jogát 2019 januárjában nyerték el.
A konferencia témájául az úgynevezett iskolai teljesítménykülönbségekben megmutatkozó szakadékot tűzték ki. Ez sem volt véletlen, hiszen Magyarországon a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozása és a programok eredményességének több irányból történő (pszichológia, szociológia, neveléstudomány) kutatása közel 22 éves múltra tekint vissza. A Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai tanszékének munkatársai pedig elsőkként kapcsolódtak be ezekbe a kutatásokba. Ugyanakkor Számos hungaricumnak számító, országos elterjedtségű programunk van, mint a középiskolások számára biztosított Arany János Tehetséggondozó Program, az általános iskolások számára kidolgozott hejőkeresztúri modell, illetve az egyetemeken működő roma szakkollégiumi hálózat. Azaz a témának több szempontból is komoly hazai szakmai megalapozottsága volt és van.
A témát mind európai, mind világviszonylatban is fontosnak gondolták a szervezők, de arra nem számítottak, hogy a pandémia okozta bezárásokkal még aktuálisabb lesz ez a terület, mint valaha.
Az ECHA konferenciáinak egyik meghatározó és egyediségét biztosító karaktere, hogy mindig találkozik benne az elmélet és a gyakorlat. Ugyanúgy, ahogy a résztvevői is egyszerre lehetnek tanárok a mindennapi gyakorlatból és kutató tudósok. A 2018 végén megszületett pályázat is tükrözi ezt jellegzetességet; különleges módon szerették volna a szervezők biztosítani a legkiemelkedőbb hazai jó gyakorlatokhoz megismerését, látogatásokat terveztek az ország különböző pontjaira. Ám minden másképpen alakult.
2020 őszére világossá vált, hogy nincs értelme ragaszkodni a pályázati tervekhez, alapvetően át kell alakítani a konferencia tartalmát és struktúráját, hiszen onnantól on-line eseményben kellett gondolkodni, az on-line térben, új körülmények között kellett megtalálni a legoptimálisabb megoldásokat. A következőkben ezekkel fogunk megismerkedni.
A budapesti konferencia felépítése:
A nemzetközi és hazai tapasztalatokból kiindulva fontos volt, hogy a konferencia minél változatosabb, mozgalmasabb legyen, hiszen nem könnyű órákon keresztül képernyőre meredve figyelni. Az eredetileg másfél napra tervezett konferenciát így a szervezők 5 napra húzták szét, napi 3 óránál több „új anyag” nem került a képernyőre. Délután 4-kor indultak az előadások, kerekasztal beszélgetések stb., és maximum 3 órán keresztül folytatódtak, amit – főleg az időeltolódások miatt – másnap délelőtt ismét meg lehetett tekinteni. Napi 3 óra nem okozott különösebb megterhelést a hallgatóknak, ám a visszajelzések alapján kiderült, hogy az érdeklődők a héten általában az 5 napból 2-3 alkalommal tudtak bekapcsolódni a konferencia menetébe.
Az előadók:
Szintén nagyon fontos egy virtuális konferencia kapcsán, hogy az előadók jól, érthetően beszéljenek a konferencia nyelvén - ez esetben angolul – és az is, hogy a téma iránti lelkesedésük átjöjjön a képernyőn. A meghívott és a „plenáris” előadók között számos világhírű kutató nevével találkozhattunk, akik évek óta vizsgálják ezt a területet, ugyanakkor kiváló előadók. Nevük garanciát jelent arra nézve, hogy színvonalas előadásokat hallgathatnak meg a résztvevők. A 36 előadóból végül is a Covid miatt nem tudott mindenki részt venni a konferencia stúdiófelvételén, a magyar kollégák aránya a teljes csapatból 30%-ot tett ki. Érkeztek előadók és előadások az Egyesült Államokból, Dél-Amerikából, a Távol-Keletről, Kenyából és Etiópiából, két indiai előadó is volt, Izraelből, de a magyar előadók mellett az európai kontinenst is több ország képviselte, pl a görögök.
Az előadók és a téma kombinációja, illetve az a tény, hogy a Nemzeti Tehetség Program jóvoltából ingyenes volt a konferencia, azt eredményezte, hogy az ECHA konferenciák történetében páratlanul magas volt a konferenciára regisztráltak száma, közel 700 fő jelentkezett. Szintén a nemzetközi tapasztalatokból kiindulva tudjuk, hogy a konferencia akkor mondható sikeresnek, ha a regisztráltak 50%-a valóban bejelentkezik a konferenciára.
Az adatvédelmi törvény nem teszi lehetővé, hogy pontos adatokkal rendelkezzünk a résztvevők létszámáról, azonban a becslések szerint a regisztráltak kb. 50%-a minden bizonnyal részt vett a konferencián, ami igazi nemzetközi sikernek mondható, illetve igazolja, hogy a Matehetsz és a Debreceni Egyetem kollégái a közös projektjükhöz jól választott témát.
A „közvetítés”:
A közvetítés sikeréért elsősorban az Európa 2000 tehetségpont felelt, az iskolában található stúdió kapacitásait kihasználva remekül sikerült biztosítani a konferencia folyamatosságát. A virtuális konferenciák egyik rizikófaktora, hogy mennyire lehet megoldani a különböző helyszínekről (és platformokról) történő kapcsolódások gördülékenységét. A tematikus konferencia igyekezett az élőben való kapcsolódásokat minimalizálni (6 élő bejelentkezés volt), noha kétségtelenül talán ezek voltak a legvarázslatosabb pillanatai a konferenciának. A konferencia 14 óráját igyekeztek a szervezők legalább felerészben egy stúdióban felvenni, ami egyrészt biztosította a vizuális mozgalmasságot, másrészt nem kellett izgulni pl. egy kerekasztal beszélgetés esetében, hogy hogyan tud 3 földrészről egyszerre jelenlévő előadó minőségi módon találkozni, beszélgetni. A stúdiófelvétel ahhoz is hozzájárult, hogy kicsit vissza lehessen hozni a jelenléti konferenciák hangulatát.
Werkfotók a konferencia stúdiófelvétele közben
Összességében úgy véljük, hogy a rendezőknek sikerült alkalmazkodnunk a járványhelyzetből fakadó kihívásokhoz, és bár nélkülözniük kellett a jelenléti konferenciák során olyan fontos személyes találkozásokat, mégis a résztvevők tudtak egymáshoz kapcsolódni és megerősíteni a szakmai kapcsolatokat a közös gondolkodás és tanulás folyamatán keresztül.
